PHP alapok - I. rész: Az első programunk

Nightvis, 2012.05.09 20:47

Jelen cikksorozatunk első része a PHP programozás alapjaival foglalkozik. Ezen belül a fejlesztői környezet kialakításával, valamint az első még hasznosnak nem nevezhető, de annál tanulságosabb példaprogramunkkal.

Bevezetés

Ha weboldalfejlesztésre adjuk a fejünket, számtalan termék közül választhatunk. Az alábbi kategóriákban kell döntést hoznunk:

- A webszervert futtató hardver

- Operációs rendszer

- A webszerver szoftvere

- Adatbázis-kezelő rendszer

- Programozási vagy szkript nyelv

Az egyes választások összefügghetnek egymással. Például nem mindegyik operációs rendszer fut bármilyen hardveren, nem minden webszerver támogatja az összes programozási nyelvet stb.

A PHP és a MySQL egyik legnagyszerűbb tulajdonsága, hogy minden fő operációs rendszeren, sőt a kisebbek közül is sok rendszeren használható. A PHP kódok nagy része megírható úgy, hogy operációs rendszerektől és webszerverektől függetlenül futtatható legyen.

Egyes PHP függvények az operációs rendszertől függő fájlrendszerhez kötődnek, ám ezeket egyértelműen megjelölik a user manual-okban és mi is ki fogunk térni rájuk.

Fejlesztői környezet

A legcélszerűbb, hogy ha nem éles környezetben fejlesztünk, hanem valamilyen teszt környeztet építünk fel. Jelen esetben egy lokális szerver beüzemelése pontosan megfelel a célnak. Sok lokális szerver létezik windows és linux operációs rendszer alá, most feltételezzük, hogy windows rendszer alól dolgozunk és hogy a xaamp szervert fogjuk használni. A program könnyen letölthető az alábbi linkről:

http://www.apachefriends.org/en/xampp.html

A program telepítésére részletesen nem térünk ki, telepítése a lehető legegyszerűbb. Amit érdemes viszont megjegyezni, hogy a xaamp programon belül, a htdocs mappa jelképezi a szervert, így ide kell elhelyezni minden állományt, ami a jövendőbeli weboldalunkkal kapcsolatos lesz.

Pl.: c:\xaamp\htdocs\index.php

Szükségünk lehet még egy megfelelő szekesztő felületre is. Itt izlés alapján választhatunk, nagyon széles skálán mozog a felhozatal. Jelen esetben mi a notepap++ programot használjuk, de emelett sok más fejlesztői eszköz is létezik. A teljesség igénye nélkül néhány:

- netbeans

- eclipse

- phpedit

- editplus

- notepad++

Az első programunk

Ne húzzuk tovább az időt, készítsük el az első mintaprogramunkat, ami a jól megszokott helló világot fogja a böngészőbe kiíratni. A szerverünkön hozzunk létre egy index.php nevezetű fájlt. Pl.: c:\xaamp\htdocs\index.php

Ha a fájl létezik, akkor nyissuk meg szerkesztésre és az alábbi php kódot helyezzük el benne.

<?phpprint „Helló Világ”;?>

Ha ez kész, akkor mentés után írjuk be a böngészőbe a szerver címét. Ez a jelen példánk esetében az alábbi: http://localhost

Már is láthatjuk, hogy a böngésző az kiírta nekünk, hogy Helló Világ. De nézzük is meg részletesen, hogy miért is történt ez így. Amikor PHP oldalakat írunk, tudatnunk kell a feldolgozóval, mely részeket hajtsa végre. Ha nem adjuk meg, hogy a fájl mely részei tartalmaznak PHP kódot, az értelmező mindent HTML-nek tekint és változtatás nélkül továbbküldi a böngésző számára. Minden php kódot a <?php taggal nyitunk meg és a ?> taggal zárjuk le. Egy oldalon belül lehetőségünk van többször is nyitni és zárni. A print() parancs valójában egy függvény. A függvényekkel a későbbikben foglalkozunk, azonban ezt az alapvető függvényt érdemes megemlíteni. A print() kiíratja a neki adott paramétereket. A print() függvénynél elhagyható a zárójel, ez a többi függvényre nem lesz igaz. Tehát a szintaxis szerinti helyes használata az alábbi

print(„Hello Világ”);

Jelen esetünkben a függvénynek egy karakterláncot adtunk át paraméterként, amit idézőjel közé tettünk. Fontos megjegyeznünk, hogy idézőjelek használata helyett használhatunk sima aposztrófot is.

print ’Helló Világ’;

Megfigyelhettük azt is hogy, jelen utasításunkat lezártuk egy pontosvesszővel (;). Ezt legtöbb programsornál meg kell tennünk, ezzel jelezve a php értelmezőnek, hogy az adott parancsnak itt van vége. Ez alól létezik néhány kivétel, a későbbiekben ezekkel is találkozni fogunk.

PHP elemek ágyazása HTML elemek közé

Lehetőségünk van arra is, hogy html elemek közé php kódot ágyazzunk be. Ez roppant egyszerű dolog, az alábbi példában láthatjuk is a működési elvet.

<html>

<body>

<h1><?php print „Helló Világ”;?></h1>

</body>

</html>

Egy html dokumentumba tetszőleges mennyiségű php kódot ágyazhatunk be, viszont arra mindenképp ügyelni kell, hogy a legtöbb szerveren a php kódokat csak a php végződésű fájloknál futtatja le a php értelmező.

Megjegyzések és kommentezések

Mint a legtöbb nyelvben, így a php-ban is lehetőségünk van kódunk saját kommentezéssel ellátni. Ennek rengeteg gyakorlati haszna van, de az alábbi példában láthatjuk is ezt.

<?php

/*

Készítette: valaki

Dátum: xxxx-xx-xx

*/

print „Helló Világ”; // ez az első programsorom

// print „Ezt most nem akarom lefuttatni”;

# a kód vége

?>

Nézzük lépésről lépésre. Három kommentezési lehetőségünk van. A legegyszerűbb a // vagy pedig #. Itt egy adott sort, sor részt kommentezhetünk. Például valamilyen megjegyzéssel ruházzuk fel a kódunk egy-egy részét, jelen példánkban ez a //ez az első programsorom. A harmadik lehetőségünk a /* valami */. Itt a komment kezdetét a /* jelöli végét pedig a */. Minden amit magukba foglalnak kommentnek számít, így a php értelmező nem fogja feldolgozni azt.

Összegzés

Első részünkben most csak ennyi fért bele. A következő rész a php változókról,függvényekről és tömbökről fog szólni.

NetHq Blog

Sonarys.net

Témakörök

PHP alapok - I. rész: Az első programunk

Tartalom közösségi megosztása:

Kapcsolódó tartalmak